A
mohai tikverőzés húshagyó kedden megrendezett alakoskodó farsangi népszokás. Elnevezése a tyúkok jelképes megverésére, botolására utal, aminek termékenységvarázsló szerepe van.
Négy tipikus alak jelenik meg: a
szalmatörök, aki szalmával kitömött fehér ruhájában próbál járni, őt bökdösik és gúnyolják, így űzve tréfát a 150 év után elkergetett törökökből; a
"lányok", akik az ételadományokat gyűjtik (kolbászt és tojást, azaz tipikus termékenységvarázsló szimbólumokat), a
bohócok, akik az lányruhás adománygyűjtőket őrzik, másfelől a falu apraja-nagyjának (és az egyre több érdeklődő turistának) arcát bekormozzák (manapság inkább grafitport használnak). Az utolsó alak a
kéményseprő, aki egyrészt szerencsehozó szerepe miatt elmaradhatatlan, másrészt pedig a füstölőkből szerez utánpótlást az ételadományokhoz.
A fiúk a kultúrház udvarán egybegyűlnek, majd végigjárják a falut,
bezörgetnek a házakba, és bekéredzkednek a tyúkudvarokba, hogy a tojók
fenekét botjukkal megütögessék, és alaposan be is kormozzák őket. A
tikverőket ezután hálából adományokkal látják el. Onnan sem távoznak üres kézzel, ahol nem jutnak be a házba, hiszen
ezeken a helyeken a kerítésre akasztva találnak nekik szóló ajándékot. Ahogy továbbvonulnak a falu utcáin, minden szembejövő arcát bekormozzák.
A hiedelem szerint a tyúkok megverése a termékenységet növeli, és
ugyanezt a célt szolgálja, hogy a maskarások botjukat meglengetik a
lányok szoknyája alatt, a bekormozás az ártó szellemek és a betegségek távoltartása miatt fontos.
(forrás: Wikipédia)
