A 20. Országos Ölelésnap

A minap, egy napfényes délelőtt, országszerte furcsa emberekkel találkozhattunk, akik csak úgy, idegenül meg akartak minket ölelni. Jómagam Székesfehérváron kaptam lencsevégre őket. Míg a mozgalom az USA-ban 1986-ban indult, addig Magyarországon ötéves múltra tekint vissza. Az ölelés és a szeretet megnyilvánulásának pozitív hatásairól már sok cikk szól, így engem inkább most a szociológiai vetülete érdekelt: Mit szólnak az emberek, ha valaki odaállít eléjük egy "ingyen ölelés" táblával. Nos, a válasz igen tanulságos.
1. Az emberek igen kis része nyitottan és elfogadóan azonnal ölelésre tárja a karját.

2. Kicsit többen rögtön és véglegesen elutasításba menekülnek.

3. Az emberek túlnyomó többsége azonban némi riadt gyanakvás után  hajlandó örömmel elfogadni a felkínált ölelést és viszonozni azt.

Persze engem ez utóbbi érdekelt igazán, s megpróbáltam rájönni a mozgatórugókra. Az ok a kapitalizmusban kereshető. A kapitalizmus attribútuma a profitmaximalizálás, minden más sokad-rangú. A korai kapitalizmussal ellentétben, ahol a termelőoldal erősítése jelentette a problémát, ma inkább az értékesítés a fő gond. Mára a piacszerzés olyan kifinomulttá és gátlástalanná vált, hogy a legszorosabb emberi kapcsolatokat sem kíméli, a "business" barátságokat tesz tönkre, lásd pl. az MLM rendszert, mely pontosan erre épül.
Így arra gondoltam, hogy a táblán szereplő "ingyen" felirat lehet többek között ludas a kezdeti gyanakvásra. Az emberek megtanulták, hogy ami ingyen van az végül nagyon sokba kerül. Így az "ingyen" szónál megriadnak, s mikor az "ölelés"-hez érnek, megnyugszanak.
A korosztályi és a szociális megoszlás is érdekes volt. A fiatalabb "menők" egyértelműen nem ölelkeztek, míg idősebbek vagy elesettebbek hálásak voltak a szeretet-megnyilvánulásért. Egyértelműen úgy látszott, hogy a székesfehérvári Ölelésnap sok embernek lopott örömet a szombatjába, Pongrácz Gergő fehérvári ölelés-aktivista szerint pedig a szeretet nem lehet árucikk, tehát a kapitalizmus is kapott egy nagy pofont.